Amikor egymással beszélgetünk, akkor mindannyian arra törekszünk, hogy átadjuk a gondolatainkat, megmutassuk mit érzünk. Éppen ezért gyakorta elkerülhetetlen az érdekek súrlódása, valamint azok időnként egymásnak feszülése. Ilyenkor könnyen konfliktushelyzet keletkezhet, amelyet ki-ki tudása, gyakorlata, valamint személyiségének megfelelően kezel, végső soron old meg. Én gyorsan hozzátenném még mindehhez, hogy a megfelelő mélységű és minőségű önismeretet ebben a szituációban is nagyban befolyásolhatja a végeredményt! Nem mindegy ugyanis, hogy amit jónak és helyesnek vélek, vagy gondolok, azt a másik fél is jónak és helyesnek látja-e, vagy éppen ellenkezőleg. Ezt (is) segít reálisan látni a már bejárt "út", általa felismerhetőek alapvető mozgatórugóink, valamint a viselkedésünket, reakciónkat meghatározó begyakorlott, gyakran rutinosan alkalmazott sémáink.
Konfliktushelyzetben könnyen megbillenhet az egyébként is érzékeny egyensúly, hiszen sok esetben az egyik fél úgy szeretne helyzetelőnyhöz jutni, hogy közben a másikat lefelé nyomja. Ebből sosem lesz valódi konfliktuskezelés, végső soron közösen kialakított álláspont sem születhet, hiszen az egyik fél nyertes, a másik viszont a vesztes pozícióját foglalhatja el. A nyertes fél azt gondolhatja, hogy a győzelem az övé, ám ha jobban megvizsgáljuk ezt, akkor feltehetjük a kérdést, hogy
Milyen győzelem az, amelyben úgy nyer valaki, hogy a másikat eltiporja?Mennyire tudja átérezni a győzelem édes mámorát?Hogyan tud majd ránézni a "nyertes" pozíciójára, valóban annak érzi-e így magát?
Amikor vitára, konfliktusra vagy csak egy egyszerű megoldandó helyzetre gondolunk érdemes nem csak a végeredményt szem előtt tartani, hanem arra is figyelni, hogy a folyamat közben az álláspontokat közelítsük, és egy mindenki számára elfogadható - ha szükséges kompromisszumos - megoldás keletkezhessen, ahol nincsenek egymástól elszigetelten létező "nyertesek és vesztesek", továbbá ahol nem úgy nyerünk meg egy "csatát", hogy ezért valakit fel kell áldozni, vagy ha úgy tetszik le kell nyomni a földre.
A legelőremutatóbb módszer mindig a win-win, azaz nyertes-nyertes helyzetekre való törekvés, ahol mindegyik fél úgy érezheti, hogy gondolatai meghallgatásra kerültek, javaslatait, ötleteit, adott esetben érzéseit figyelembe vették, és végső soron egyenrangú partnerként volt képes részt venni a problémás helyzet megoldásában, valamint ahol valódi győztes pozíciók születtek úgy, hogy közben nem kellett senkit a lúzer, vagy vesztes állapotába taszítani.
Felemelni és nem lenyomni, egymást olyan helyzetbe hozni, hogy mindenki megkapja, amit szeretne oly' módon, hogy az elnyomás és az uralkodni vágyás lehetőségét is elkerüljük. Nyertes-nyertes helyzetben mindannyian kellemesebben érezhetjük magunkat, jobban teljesítünk, a konfliktusok szinte maguktól rendeződnek.Úgy vélem, a partnerség kiemelt fontossággal bír egy konfliktushelyzet megoldásában is, csakúgy mint az élet bármely területén.
Verebi Ivett_________________________________________________________________Ha van kedved, látogass el a Facebook oldalra, vagy böngéssz tovább itt a blogon.Tetszett a bejegyzés? Kérlek, oszd meg másokkal is!
