WomanLife ● Blog

„Nem jól csinálod. Nincs igazad. Bután viselkedsz. Ezt így kellett volna. Én nem így csináltam volna. Megint nem hallgattál rám. Soha nem figyelsz oda.”

Kritizálni, véleményt mondani, visszajelzés adni mindannyian remekül tudunk. Hetykén odavetett szavak és mondatok, melyek gyakran ostorként csapódnak. Gyakran nem figyelünk rá mikor, milyen helyzetben és hogyan, kinek mondunk véleményt.

Véleményt nyilvánítani szükséges, a felnőttségünkhöz tartozik, kár volna elrejteni, magunkba fojtani, azonban nagyon nem mindegy hogyan és milyen módon tesszük ezt.A kritizálás vagy a véleményformálás kétirányú lehet:

• Nem figyelsz a másikra, csak a saját véleményedet tartod igaznak és helyesnek, vagy netán hasznosabbnak, végső soron le akarod nyomni a másikat és el akarod foglalni a pozícióját (még akkor is, ha mindennek nem vagy tudatában). Nem tartod őt tiszteletben, ezzel rombolod az önbecsülését és a tekintélyét (főként, ha mindezt nyilvánosan, mások előtt teszed meg). Ez esetben a mozgatórugód/motivációd nem lehet a másik építése, csak a rombolása, az általa elfoglalt hely átvétele.

• Úgy mondasz valaki másnak véleményt, azért és úgy szólalsz meg, hogy a másik fél mondanivalóját kiegészíted, azt jobbá, pozitívabbá kívánod tenni. Nem akarod lenyomni a másikat, hanem pont ellenkezőleg: támogatni, megerősíteni, a tekintélyét megőrizve szeretnéd őt építeni. Ekkor a motivációdra semmiképpen nem a rombolás jellemző, hanem az építés, és a másik jobbá tétele, úgy, hogy közben végig tiszteletben tartva nem bántod meg őt.
  

Véleményt formálunk, kritikát fogalmazunk meg, visszajelzéseket adunk. Igen ám, de ha nem a rombolás, hanem az építkezés a cél, akkor mindezt hogyan tegyük? Az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni, ha visszajelzést adunk másoknak a tevékenységükkel, viselkedésükkel kapcsolatban:

• Mondanivalóddal ne támadj! Nem az a cél, hogy a másikat legyőzd, ha így teszel az nem a nyertes-nyertes szituációt támogatja. Figyelj arra, hogy ha véleményt mondasz, azzal ne okozz a másikban szégyenérzetet vagy bűntudatod. Kizárólagos megoldásként a nyertes-nyertes (win-win) végeredményre való törekvés az elfogadható, ha ezt nem tudod produkálni, inkább maradj csendben.

• A visszajelzésed legyen konkrét és egyértelmű! Lehetőleg ne használj homályos kifejezéseket, tartózkodj az általánosítástól, kerüld a „mindig” és a „soha” kifejezéseket, ezek bizonyos szempontból méregként hatnak. Figyelj a szavaidra, ne használd azokat fegyverként, sokkal inkább simogató kézként, amely támogat és felemel.

• Mások nevében ne mondj véleményt! Nem kért meg rá senki és különben sincsen hozzá jogod! Amihez azonban jogod van, az a saját véleményed kinyilvánítása, azért mert azt ismered. A másokét viszont nem ismerheted, ezért ne legyél te mások szócsöve úgy, hogy erre nem kért meg senki. Ne bújj a többiek mögé, mert nem biztos, hogy az ő véleményük egyezik a tiéddel. Légy bátor és vállald a saját véleményedet tisztán!

• Figyelj a szavaid minőségére! Ha azt gondolod, hogy a te szavaidra senki sem figyel, és úgysem tudsz velük hatni, akkor nagyon tévedsz! Igenis hatással vagy arra, akinek elmondod a véleményed, ezért nem mindegy, hogy milyen minőségben hangzanak el szavaid. Ha valakinek pozitív, építő visszajelzést adsz, azt megteheted mások előtt is, ám ha negatív kritikával illeted őt, a mondandóját, vagy a viselkedését, azt csakis négyszemközt tedd, figyelve arra, hogy ne bántsd meg a másikat. Ha ezt nem tartod tiszteletben és nyilvánosan kritizálod a másikat, akkor egyetlen dolgot érhetsz el mindezzel: lerombolod az önbecsülését és a tekintélyét. Ugye ezt nem szeretnéd?

• Ha már a kritizálást választod, akkor mindenképpen csatolj hozzá megoldást is! Ha nem így teszel abból a másik nem képes fejlődni, vagy épülni, ám ha megmutatod a megoldást, akkor már eleve egy nyertes-nyertes helyzetet teremtettél, amelyben senki sem fogja úgy érezni, hogy letámadják, vagy le akarják nyomni. A hibát önmagában hangoztatni megoldás, végkifejlet felkínálása nélkül alapjában véve egyfajta verbális agresszió, ezért ezt ne használd!

• Adj a másiknak esélyt arra, hogy kijavíthassa magát! Tegyél fel jó és előrevivő kérdéseket, amelyeket majd maga válaszolhat meg, de vigyázz ne sugalmazd a (szerinted helyes) válaszokat! Segítsd a helyes felismerések megtalálásában, vezesd őt a saját jó megoldásai felé.

• Névtelenül, arctalanul ne mondj véleményt, mindig vállald a nevedet! A névtelen és arctalan kritika egyrészt tisztességtelen a másikkal szemben (nem tudja megvédeni magát!), másrészt a láthatatlan lét mögötti gyávaságot mutatja meg, célponttá téve ki magát a hasonlóan névtelenül kritizáló társaknak.

+1. A leghatásosabb és legeredményesebb módja, mellesleg mindennek az alapja az, ha elfogadod önmagad a hibáiddal és erényeiddel együtt, és ennek eredményeképpen könnyen leszel képes másokat is úgy és olyannak elfogadni amilyenek, véleményüket tiszteletben tartani, majd arra reagálni, hogy azzal ne bántsd meg másokat.