Új utakon • coaching önmagadért!

Élj szívből, élj igazán!


2017. aug 03.

Viszlát, Szupernőség!

írta: Verebi Ivett
Viszlát, Szupernőség!

Egy hét teljes egészében gyermek- és férjmentesen. Pontosabban csak öt nap. Öt teljes nap! Öt olyan este, amikor nem várnak a teendők, nem kell rohanni, nem kívánja senki, hogy legyek jelen, és senkiről nem kell gondoskodnom. Maga a mennyország!

Félreértés ne essék, imádom a családomat, a társamat, a gyerekemet és a macskánkat! Senki és semmi nem lehet olyan fontos, mint ők, mindig az első helyet foglalják el az életemben. Ám, mint gondolkodó, érző, folyton ötletelő és önmagával is jóban lévő emberként időnként bizony szükségem van a magányra is. Arra, hogy egy kicsit egyedül lehessek, hogy ne kelljen megfelelnem, hogy végre álarcok és szerepek nélkül önmagam lehessek , a saját magam társaságával.

viszlatszupernoseg_verebiivettblog.png

...

Tovább Szólj hozzá

személyes Anyaság Őszintén verebiivett

2017. júl 28.

Az utolsó nap az óvodában... búcsúzni jöttünk!

írta: Verebi Ivett
Az utolsó nap az óvodában... búcsúzni jöttünk!

Furán torokszorongató érzés utolsó alkalommal óvodába vinni a gyermekedet. Nagy kérdőjellel tekintesz a jövőbe, nem tudod - csak sejtheted - mi történik majd ezután. Ismeretlen terepen kell majd bandukolnotok, nem tudod hol vannak a buktatók, merre vannak a pihenő-övezetek, ki segít majd ha szükség lesz rá. Mégis bízol, töretlenül hiszed, hogy minden rendben lesz, hiszen ez az élet rendje: véget kell érnie, hogy elkezdődhessen egy új időszak!

Bizony, ma számunkra is véget ért egy csodaszép korszak: utoljára léptük át az óvoda kapuit , annak a helynek a zöldre festett kapuját, amelyet csaknem négy hosszúan-rövid évig szinte minden áldott hétköznap együtt nyitogattunk. Nem emlékszem, hogy lett volna olyan nap, amikor rosszkedvűen ...

Tovább Szólj hozzá

gyerekek új kezdet Anyaság

2017. máj 15.

A legelső iskolai szülői értekezlet

írta: Verebi Ivett
A legelső iskolai szülői értekezlet

Fontos nap ez a mai az életemben, ugyanis ezen a napon hivatalosan is egy iskolás gyermek szülőjévé válhattam , és ebben a minőségemben vehetek részt a legelső iskolai szülői értekezleten!

Különleges nap ez a hétfő, hiszen mindeddig csak mint a leendő első osztályos gyermekek szülei gyűltünk össze rövidebb-hosszabb megbeszélésekre. A mai viszont egészen más! Szeptembertől hivatalosan is iskolás gyermekem lesz. Számomra még mindig hihetetlen, alig vagyok képes felfogni, csak azt látom, hogy olyan kicsi még, annyira apró és szeretgetni való.
Maholnap azonban iskolába megy, tanulni fog egy csomó hasznos (és haszontalan) dolgot, meg kell felelnie számtalan elvárásnak, az idejét jól be kell majd osztania, és ami a legfontosabb: be kell ...
Tovább Szólj hozzá

Gyerekek Anyaság Változások Szülőnek lenni

2017. feb 28.

HOGYAN NE ZAVARD ÖSSZE A GYERMEKED?

írta: Verebi Ivett
HOGYAN NE ZAVARD ÖSSZE A GYERMEKED?

osszezavarodottsag_verebiivettblog.jpgEzt csináld! - Azt ne csináld!

Beszélj róla! - Ne beszélj már annyit!

Játssz egy kicsit! - Most ne játssz, elkésünk!

Mennyi egymásnak ellentmondó utasítás, melyet még mi, felnőttek sem tudunk követni, nemhogy egy gyerek!

Folyton meg akarjuk mondani MIT csináljon, és MIT NE csináljon, ami az egyik nap rendben volt, az másnap már nem megfelelő. Összezavarjuk kicsi lényét, bolyong a sok utasítással kevert információ között. Megpróbál megfelelni, ám nem egyszer előfordul, hogy zavarában csak tétován áll és mozdulni sem mer. Szinte megfagy, mert nem érzi és nem tudja mi volna a helyes.

...

Tovább Szólj hozzá

Gyerekek Anyaság Megoldások Lélekbogozó szoron

2017. feb 06.

ENGEDÉKENYSÉG? KÖVETKEZETLENSÉG?

írta: Verebi Ivett
ENGEDÉKENYSÉG? KÖVETKEZETLENSÉG?

sakk.JPGGyengeség vagy rugalmas látásmód?
Következetlenség vagy a másik igényeit is szem előtt tartó hozzáállás?

Az irányítás átadása vagy szelíd támogatás?

A fenti kérdéseket magamnak tettem fel, amikor a kisfiamat kellett volna a heti rendszeres tornára vinnem. A foglalkozásra készülődve felfedeztem szemeiben kérését, miszerint – ha lehetséges – ma inkább töltsük otthon az estét, mert nem érzi jól magát, a hét legelső napja van, és egyébként is nagyon elfáradt az egész napos óvodai létben.

...

Tovább Szólj hozzá

Gyerekek Anyaság Szülőnek lenni

2017. jan 29.

Érezted már te is mennyire jó érzés?

írta: Verebi Ivett
Érezted már te is mennyire jó érzés?

megtapasztalni, miként képes felmelengeti egy kisgyerek mosolya az időnként jéggé fagyott szívedet?

vagy, amikor csak úgy odaszalad hozzád, és arcodra nyom egy puszit?

vagy, amikor vasárnap reggel álmosan átöleli a nyakadat, és azt kéri takard még be egy kicsit?

vagy, ahogyan az esti meseolvasás után a sötét szobában még az aznapi utolsó ölelést kérve belesúgja a füledbe mennyire szeret téged?

Bújj oda hozzá, amikor csak teheted, szívd be hajának finom illatát, simogasd meg ahányszor csak tudod apró kezeit!

Legyél vele, add neki magadat!

Tovább Szólj hozzá

Gyerekek Anyaság Szülőnek lenni Sajátélmény

2017. jan 19.

ÉRTED ODAADNÁM... avagy egy gyerekbetegségből született anya-gondolatok

írta: Verebi Ivett
ÉRTED ODAADNÁM... avagy egy gyerekbetegségből született anya-gondolatok

motherandchild1.jpgAggódva figyelem, ahogyan csöppnyi gyerektestét rázza a láz. Minden erejével küzd a hirtelen támadt betegség ellen. Bágyadt kis szemeivel rám néz, átkarolja a nyakam, azt várja tőlem melengessem meg fázós kis testét. Betakarom, magamhoz ölelem. Lassan szűnik a remegés, megnyugszik. Biztonságban van, tudja és érzi.

Emlékszem, amikor gyerekként beteg voltam Anyukám azt mondta, hogy ha lehetne átvállalná a fájdalmamat, átvenné tőlem a betegségeim nagy részét. Ha tehette volna, ha lett volna rá módja, biztosan meg is tette volna. Egyszer azt is mondta, ha a fél karját kéne odaadnia az egészségemért, akkor ő azt is odaadná. A másikat csak azért nem, hogy legyen mivel ölelgetnie, simogatnia és gondoskodnia rólam … Milyen szép ...

Tovább Szólj hozzá

Gyerekek Anyaság Szülőnek lenni

2016. dec 12.

SZÍVEMBEN SZÜLETETT GYERMEKEM

írta: Verebi Ivett
SZÍVEMBEN SZÜLETETT GYERMEKEM

angel_spir.jpgEgy érzés voltál eleinte. Egy kósza kis gondolat, amelyet sokáig próbáltam nem észrevenni. Finoman, lágyan léptél az életembe. Szinte észre sem vettem, amikor megérkeztél, annyira csendesen lépdeltél felém. Csendes voltál és halk szavú. Lágy és szerény. Kedves és alázatos. Egy ajándék, egy Istentől kapott adomány!

Kicsi lényed, lelked fénye beragyogta a szívemet. Láttam, amint belülről meggyújtod a bennem lévő tüzet. Lobogjon, égjen, adjon meleget!

Melegségre vágytál, az én melegségemre. Arra, amit csak én adhattam oda neked. Én, az édesanyád. Neked, a gyermekemnek.

...

Tovább Szólj hozzá

Gyerekek Anyaság Szülőnek lenni Veszteségeink

2016. okt 29.

A nap, amikor kinyílott a szívem...

írta: Verebi Ivett
A nap, amikor kinyílott a szívem...

1222655-bigthumbnail.jpgÉppen ma hat éve, hogy mindez megtörtént.

Jól emlékszem, egy pénteki nap volt. Hirtelen és váratlanul történt minden, nem is számítottam rá, gondolkodni sem volt időm, annyira gyorsan peregtek a percek és az órák. Nem is kellett, megtették ezt helyettem mások. Segítettek, támogattak, elláttak minden jóval, amire szükségem volt. A legnagyobb szeretet vett körül, jó volt benne létezni, nyugalmat éreztem mindenhol. Felismertem, hogy el kell fogadnom azt, amiért nem úgy és olyan módon történtek az események, ahogyan azt korábban elképzeltem. Magam is meglepődtem, mennyire természetesen és könnyedén fogadtam mindezt…

Egyetlen egy dolog volt fontos: Ő ! Az, az éppen a világunkba megérkezni készülődő Emberke, aki egészen addig EGY ...

Tovább Szólj hozzá

Gyerekek Anyaság Szülőnek lenni

2016. okt 12.

"NAGYON SZERETLEK!"

írta: Verebi Ivett
"NAGYON SZERETLEK!"

mother_and_child_2.jpgApró kis fejét a vállamra hajtja. Kicsiny kezeivel végigsimítja az arcomat. A szemembe néz, egyenesen a két szemembe. Tekintete az enyémet keresi. Két szemével üzeni: mennyire szeret. Mennyire boldog, hogy a gyermekem lehet. Áldott, kicsi gyerek. Még a neve is ezt jelenti: „áldott”!

...

Tovább Szólj hozzá

Gyerekek Anyaság Szülőnek lenni

2016. sze 12.

"Legyél velem!"

írta: Verebi Ivett
"Legyél velem!"

maci.jpg„Nekem nincsen kistestvérem, akivel játszhatnék, vagy megoszthatnám a dolgaimat. Nincsen, akivel jól eltölthetném az időmet, nincsen, akivel nem unatkoznék, amikor te a dolgodat végzed. Tudom, hogy időnként jó egyedül is lenni, már el tudok játszani egyedül is, de az nem olyan, mintha te is ott lennél velem… akkor magányos vagyok, magányos játékot játszom.

Mindenki el van foglalva a saját dolgaival, senki nem ér rá semmire, velem nem is foglalkoztok… nem játszik már velem senki…”

...

Tovább Szólj hozzá

Gyerekek Anyaság Szülőnek lenni

2016. sze 09.

"Anya, én megkeresem a világ végét!"

írta: Verebi Ivett
"Anya, én megkeresem a világ végét!"

vegtelen.PNGKíváncsiskodik, érdeklődik a világ dolgai iránt. Most éppen az Univerzum foglalkoztatja. Nem érti, hogyan lehet valami végtelen… Fel nem foghatja, be nem fogadhatja mindezt okos kis fejébe. Hiszen mindennek vége van egyszer, Anya is megmondta már vagy ezerszer. Egyszer vége szakad az örömteli játéknak Apával, az óvodás társakkal, véget ér a nyár és a szünidő, a Mamától is el kell jönni, meg ugye este is van már, be kell fejezni a napot. Vége. Egy esemény, egy szakasz lezáródik. Azért, hogy kezdődhessen valami új, valami más. Ami eddig még nem volt. Új, ismeretlen, érdekes, izgalmas. Végeláthatatlan a felfedezések sora. Újult erővel, tele energiával lehet belevágni a kalandokba.

...

Tovább Szólj hozzá

Anyaság Szülőnek lenni

2016. sze 04.

Apák és Fiúk

írta: Verebi Ivett
Apák és Fiúk

daddy_and_son.JPGNézem őket ahogyan játszanak. Csak ketten, senki más, mert ők tudják azt hogyan kell. Ne ártsa bele senki magát, ez az ő játékuk, csakis az övéké. Meg amúgy is olyan „fiús” dolog ez! Egy anyuka ezt nem értheti. Nem értheti miért olyan izgalmasak, azok az igazi „fiús” játékok. Édesapák és fiaik játszák azokat. Teljesen magukba feledkezve, minden idegszálukkal a közös tevékenységre figyelve egymás társaságát élvezve. Meg sem hallják, amint szólok „kész a vacsora!”. Az nem fontos. Csak az együtt töltött idő a lényeges. Semmi más nem számít. Mit nekünk holmi étel, megy az nekünk anélkül is, igaz Apa? – kiáltják kipirult arccal. Igazuk van… Semmi nem fontos, csak ezek a pillanatok, amit együtt töltenek szeretetben és ...

Tovább Szólj hozzá

Anyaság Szülőnek lenni

2016. aug 28.

Bátorítani

írta: Verebi Ivett
Bátorítani

powerful_child.jpgMit is jelent nekem ez a kifejezés? A legokosabb, ha a saját gyermekemen keresztül próbálom kibontani lényegét.

Adott egy kisember, aki nem olyan régóta él még ezen a világon, egészen pontosan majdnem hat éve. Nem tud még sok mindent, nem látott, nem tapasztalt még ezernyi dolgot. Van még ideje, ráér még. Ám Ő ezt nem tudja, nem érzékeli az időt, hiszen neki olyan nem létezik, ugyanis a JELENBEN él, ott pedig nincs idő. Nem is érti a gyakori sürgetésem, nem tud mit kezdeni vele, hiszen számára csak a MOST van, nincs majd, meg még, meg hasonló felnőttes butaságok.

...

Tovább Szólj hozzá

Anyaság Szülőnek lenni

2016. aug 28.

Különleges találkozások

írta: Verebi Ivett
Különleges találkozások

Sokszor volt már az életben hasonló. Hasonlóan különleges. Hogy mitől különleges egy találkozás azt akkor, amikor éppen élem nem tudom pontosan, erre mindig utólag, sokszor teljesen „véletlenül” jövök rá. Akkor, amikor már rég’ megtörtént. Akkor, amikor már régen elmúlt. Már nem a jelenhez tartozik, hanem egyértelműen a múlthoz, mégis beszínezi a jelenem. Számomra fontosak ezek a nem hétköznapi – nevezhetjük különlegesnek is akár – találkozások, amelyek közöttem és egy másik ember között történnek. Fontos egyrészt, mert kizökkentenek a sokszor rutinszerű mindennapokból, segítenek más színben látni a világot, másrészt, mert útjelzőként szolgálnak. Olyan utat jelző fénycsóvaként, amelyek megmutatják, hogy ez is ...

Tovább Szólj hozzá

Gondolataim Anyaság ÖnMAGunk