Ezüst étkészlet, finom porcelán, patyolatfehér abrosz. Díszek, fények, ünnepi hangulat mindenfelé az otthonunkban. Készülünk rá, megvesszük, elkészítjük, megfőzzük, feldíszítjük, becsomagoljuk. Eltervezzük, megálmodjuk, majd megvalósítjuk. Karácsony táján sokan így teszünk, talán megszokásból és hagyománytiszteletből, talán belső indíttatástól vezérelve.
Milyen könnyűnek tűnik ez így leírva! Szinte alig látszik az a sok-sok befektetett munka, ami aztán az ünnep estéjén megmutatja magát: egy szépen feldíszített lakásban, finom ünnepi menüben, vagy éppen egy személyes ajándék formájában. Örömtől ragyogó arcok, csillogó szemek. Megérte, kétség kívül megérte! Már azért az egyetlen elkapott pillanatért, hangulatért vagy mosolyért érdemes volt annyit fáradozni!
Az ünnepi készülődés, a semmi máshoz nem hasonlítható melegséggel teli hangulat megteremtése, és az ehhez kapcsolódó tervek apránként megvalósítása teljesen magától értetődő dolog. Eszünkbe nem jut, hogy ne így történjen: a vágyakból, álmokból tervek születnek, majd legvégül következik a megvalósítás. Egy teljes folyamat, aminek minden egyes lépése jól átgondolt, apró lépcsőfokokra lebontott stratégia alapján történik, hogy aztán a végén minden mindennel passzoljon és a siker garantált legyen.
Ünnepek táján így is teszünk, átváltozunk igazi stratégává! Ekkor mindez nem probléma, szinte magától értetődőnek is tűnik.
Amikor aztán elmúlik az ünnep sajnos, nemcsak a gyönyörű karácsonyfát viszi magával, hanem a bennünk élő tervező stratégát is! Hurcolja magával a határozottságunkat, a legoptimálisabb megoldás megtalálásának képességét, az ötcsillagos szervezés tudományát, a tervek megvalósításának apró lépésekre való lebontását, a menetrendszerű haladást, a cél mindvégig szem előtt tartását.
Elviszi a türelmet, ami a megvalósításhoz szükséges.
Elhordja a kitartást, ami nélkül nem valósulhat meg egyetlen cél sem.
Elráncigálja magával együtt az apró, menet közbeni sikereknek őszintén örülni tudás képességét is.
Elmúlik az ünnep és vele együtt a saját személyes céljainkért való küzdeni- és tenni akarás is...
Látod a párhuzamot az ünnepi- és a hétköznapi célmegvalósításaid között? Ha (még) nem, nézz rá most más szemmel! Nézz a jövőbeli céljaidra úgy, mint egy karácsonyi készülődésre, lásd meg benne a szépséget, a várakozásban rejlő lehetőséget. A hétköznapi célokért is pont ugyanúgy kell tenni és cselekedni, mint egy jó hangulatú karácsony estéért: apránként megtervezve, lépésről lépésre megvalósítva, hogy aztán a végén az igazán fontos ünnepre tartogatott (evő)eszközeinkkel ünnepelhessük meg a jól megérdemelt sikereinket!
Az “ünnepi terítéket” minden sikeres projekt után elő lehet ám venni és szabad - és kell is! - ünnepelni!
Mert nemcsak egy jól levezényelt karácsony lehet sikeres, hanem a hétköznapjaidban megfogalmazott és jól végrehajtott, számodra sikeres dolgaid és terveid is!
Ne küldd egész éves pihenőre a benned élő stratégát, az ügyes tervezőt és a nagyszerű végrehajtót, hanem adj neki év közben is kellő mennyiségű feladatot, hadd gyakoroljon és váljon évről évre egyre jobbá és sikeresebbé!
Verebi Ivett
Life & Art CoachingBach-virágterápia@coachingönmagadért
