(Szigorúan elfogult vélemény saját tapasztalataim alapján.)
Hogy kinek mit jelent a hivatás az nagyon változó. Némelyikünk viszonylag korán megtalálja álmai állását és hosszú időn át hivatásként képes tekinteni arra. Örömet okoz számára a munkával együtt járó aktív és tevékeny élet, jól érzi magát…
Vannak napok, amikor csak a túlélésre játszunk. Mert nem jön össze semmi. Mert nem úgy történik, ahogyan – szerintünk – kellene. Mert talán a világ is összeesküdött ellenünk, és nem enged a szorításából. Ilyenkor nem igazán érzékeljük a körülöttünk lévő világot vagy ha mégis, akkor csak szürkén és…
Amikor veszteségről beszélünk, akkor legtöbbször valamilyen szomorú esemény jut az eszünkbe, nemritkán egy szerettünk halála. Valóban, a legnagyobb veszteség egy ember elvesztése, ezt tudjuk a legnehezebben feldolgozni, mert törvényszerűen – gyakorta hosszú időn keresztül fennálló – lehangoltsággal,…
Különleges kapcsolatom van ezzel az évszakkal, mivel rengeteg élmény, emlék és kaland fűződik hozzá. Visszagondolva az elmúlt harmincvalahány évre azt kell mondjam ősszel történtek meg velem az igazán nagy dolgok!
Ősszel születtem, októberi gyermekként láttam meg a napvilágot, egy (azóta már)…
Egy hét teljes egészében gyermek- és férjmentesen. Pontosabban csak öt nap. Öt teljes nap! Öt olyan este, amikor nem várnak a teendők, nem kell rohanni, nem kívánja senki, hogy legyek jelen, és senkiről nem kell gondoskodnom. Maga a mennyország!
Félreértés ne essék, imádom a családomat, a társamat,…
Furán torokszorongató érzés utolsó alkalommal óvodába vinni a gyermekedet. Nagy kérdőjellel tekintesz a jövőbe, nem tudod - csak sejtheted - mi történik majd ezután. Ismeretlen terepen kell majd bandukolnotok, nem tudod hol vannak a buktatók, merre vannak a pihenő-övezetek, ki segít majd ha szükség…
Fontos nap ez a mai az életemben, ugyanis ezen a napon hivatalosan is egy iskolás gyermek szülőjévé válhattam, és ebben a minőségemben vehetek részt a legelső iskolai szülői értekezleten!
Különleges nap ez a hétfő, hiszen mindeddig csak mint a leendő első osztályos gyermekek szülei gyűltünk össze…
Ezt csináld! - Azt ne csináld!
Beszélj róla! - Ne beszélj már annyit!
Játssz egy kicsit! - Most ne játssz, elkésünk!
Mennyi egymásnak ellentmondó utasítás, melyet még mi, felnőttek sem tudunk követni, nemhogy egy gyerek!
Folyton meg akarjuk mondani MIT csináljon, és MIT NE csináljon, ami az…
Gyengeség vagy rugalmas látásmód?Következetlenség vagy a másik igényeit is szem előtt tartó hozzáállás?
Az irányítás átadása vagy szelíd támogatás?
A fenti kérdéseket magamnak tettem fel, amikor a kisfiamat kellett volna a heti rendszeres tornára vinnem. A foglalkozásra készülődve felfedeztem…
megtapasztalni, miként képes felmelengeti egy kisgyerek mosolya az időnként jéggé fagyott szívedet? vagy, amikor csak úgy odaszalad hozzád, és arcodra nyom egy puszit? vagy, amikor vasárnap reggel álmosan átöleli a nyakadat, és azt kéri takard még be egy kicsit? vagy, ahogyan az esti…
Aggódva figyelem, ahogyan csöppnyi gyerektestét rázza a láz. Minden erejével küzd a hirtelen támadt betegség ellen. Bágyadt kis szemeivel rám néz, átkarolja a nyakam, azt várja tőlem melengessem meg fázós kis testét. Betakarom, magamhoz ölelem. Lassan szűnik a remegés, megnyugszik. Biztonságban van,…
Egy érzés voltál eleinte. Egy kósza kis gondolat, amelyet sokáig próbáltam nem észrevenni. Finoman, lágyan léptél az életembe. Szinte észre sem vettem, amikor megérkeztél, annyira csendesen lépdeltél felém. Csendes voltál és halk szavú. Lágy és szerény. Kedves és alázatos. Egy ajándék, egy Istentől…
Éppen ma hat éve, hogy mindez megtörtént.
Jól emlékszem, egy pénteki nap volt. Hirtelen és váratlanul történt minden, nem is számítottam rá, gondolkodni sem volt időm, annyira gyorsan peregtek a percek és az órák. Nem is kellett, megtették ezt helyettem mások. Segítettek, támogattak, elláttak…
Apró kis fejét a vállamra hajtja. Kicsiny kezeivel végigsimítja az arcomat. A szemembe néz, egyenesen a két szemembe. Tekintete az enyémet keresi. Két szemével üzeni: mennyire szeret. Mennyire boldog, hogy a gyermekem lehet. Áldott, kicsi gyerek. Még a neve is ezt jelenti: „áldott”!
„Nekem nincsen kistestvérem, akivel játszhatnék, vagy megoszthatnám a dolgaimat. Nincsen, akivel jól eltölthetném az időmet, nincsen, akivel nem unatkoznék, amikor te a dolgodat végzed. Tudom, hogy időnként jó egyedül is lenni, már el tudok játszani egyedül is, de az nem olyan, mintha te is ott…
Kíváncsiskodik, érdeklődik a világ dolgai iránt. Most éppen az Univerzum foglalkoztatja. Nem érti, hogyan lehet valami végtelen… Fel nem foghatja, be nem fogadhatja mindezt okos kis fejébe. Hiszen mindennek vége van egyszer, Anya is megmondta már vagy ezerszer. Egyszer vége szakad az örömteli…
Nézem őket ahogyan játszanak. Csak ketten, senki más, mert ők tudják azt hogyan kell. Ne ártsa bele senki magát, ez az ő játékuk, csakis az övéké. Meg amúgy is olyan „fiús” dolog ez! Egy anyuka ezt nem értheti. Nem értheti miért olyan izgalmasak, azok az igazi „fiús” játékok. Édesapák és fiaik…
Mit is jelent nekem ez a kifejezés? A legokosabb, ha a saját gyermekemen keresztül próbálom kibontani lényegét.
Adott egy kisember, aki nem olyan régóta él még ezen a világon, egészen pontosan majdnem hat éve. Nem tud még sok mindent, nem látott, nem tapasztalt még ezernyi dolgot. Van még ideje,…
Sokszor volt már az életben hasonló. Hasonlóan különleges. Hogy mitől különleges egy találkozás azt akkor, amikor éppen élem nem tudom pontosan, erre mindig utólag, sokszor teljesen „véletlenül” jövök rá. Akkor, amikor már rég’ megtörtént. Akkor, amikor már régen elmúlt. Már nem a jelenhez tartozik,…