Nem igazán van karácsonyi hangulatom. Nem hallgatom unalomig a milliószor lejátszott ünnepi zenéket. Az ajándékok is itt-ott, főleg valamelyik - számomra még ismeretlen - boltban. Ünnepi menüt a netről választok, de egyelőre még csak a receptek telefonomra mentéséig jutottam. A hozzávaló alapanyagok beszerzésétől menten kiver a jeges víz, az online házhozszállítást gondolom már buktam. Hamarabb kellett volna kapcsolni... most majd tülekedhetek én is valamelyik szupermarketben.
Hogy’ egyre fogy az idő és pár nap van karácsonyig? És? Nem pánikolok emiatt, sosem szoktam! Ellenben minden évben megfogadom, hogy már legkésőbb november közepére beszerzem a gyerek ajándékait (másnak nem adok semmit, na jó még a kamasz unokaöcsémnek is), kitalálom mit főzök és előkészítek mindent, ami szükséges. Persze, persze... E helyett meg mi van? Minden évben ugyanaz: utolsó perces karácsony!
Nem izgat különösebben, hogy tökéletes legyen minden, mert úgyse lesz. Meg különben sem várja el a szűk kis családom. De ha elvárná se nagyon tudnának velem mit kezdeni e téren, mert akkor behúznám a kéziféket és csak azért se csinálnék semmit. Tudom, ebben (sem) vagyok épp szabályosan szabálykövető...
Azért mindezektől függetlenül lesz karácsony minálunk is csakúgy, mint minden évben: szépen feldíszített (mű)fenyővel, finom, de gyorsan elkészíthető ételekkel, minimál dizájn csomagolásba bugyolált régóta vágyott ajándékokkal, gyertyákkal és ünnepi fényekkel.
Ami azonban biztosan nem lesz - idén se - az a feszengés, a “kell, mert így szoktuk” zsákutcája, hal és töltött káposzta, mert utálom a szagát is, erőltetett karácsonyi boldogság cunami, kötelező vigyorgás.
Nem lesznek, mert egyszerűen megfullaszt a puszta gondolat is: van, ahol egyesek kényszerből és idejét múlt tradíciók miatt öltik magukra évi egyszeri jobbik énüket, hamis mosolyukat és kelletlen jelenlétüket.
A karácsony sem (!) a kötelező dolgokról szól, és főként nem arról, hogy most aztán meg kell felelni és tökéletesnek kell mutatkozni! Nem, nem erről, arról meg főként nem, hogy az ünnep (és mások) miatt szögre akasszuk nehezen megszerzett nyugalmukat...
Az ünnep nem a csillogó díszekről és a tökéletesség látszatának hajszolásáról szól, hanem sokkal inkább rólunk. Nem kell meghülyülni csak azért, mert karácsony közeleg. Nem szükséges lóhalálában rohanni egyik boltból a másikba ajándékok után kutatva (rendeld meg online, még időben odaér :). Ha nem kedvelsz valakit nem kötelező áhítatosan szeretni csak azért, mert ünnep van és így “illik”. Tedd inkább azt, ami jól esik, amitől igazán remekül érzed magad!
Mert a karácsony nemcsak a szépen díszített lakásról, a fenyőfáról vagy a több fogásos menüsorról kell hogy szóljon, hanem rólunk és önmagunk szeretetéről is.
